Állatvédelem Magyarországon – mit szabályoz a Btk., a Ptk. és az állatvédelmi törvény?

Az állatok védelmét Magyarországon nem egyetlen jogszabály rendezi. Más törvény mondja meg, hogyan kell egy állatról gondoskodni, más szabályozza az állatkínzás büntetését, és megint más azt, hogy ki viseli az állat által okozott kárt.

Egyszerűen összefoglalva:

Az állatvédelmi törvény azt mondja meg, hogyan kell bánni az állattal.
A Btk. azt mondja meg, mikor történt bűncselekmény.
A Ptk. pedig azt rendezi, ki a tulajdonos, ki felel a károkért, és kinek kell fizetnie.

1. Az állatvédelmi törvény – hogyan kell gondoskodni az állatról?

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, röviden az Ávt., határozza meg az állattartás legalapvetőbb szabályait.

Az állattartónak a „jó gazda gondosságával” kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy biztosítania kell többek között:

• az állat fajának és életkorának megfelelő tartási körülményeket;
• a megfelelő táplálást és ivóvizet;
• a biztonságos elhelyezést;
• a mozgás és pihenés lehetőségét;
• az időjárással szembeni védelmet;
• az állat rendszeres, legalább napi egyszeri ellenőrzését;
• valamint azt, hogy az állat ne tudjon megszökni.

A törvény tiltja, hogy az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozzanak.

Példa

Egy kutyát egész nyáron rövid láncon tartanak, nincs előtte friss víz, árnyék vagy megfelelő menedék.

Ez már önmagában is sértheti az állatvédelmi szabályokat. Nem kell megvárni, hogy az állat elpusztuljon: a hatóság előírhatja a körülmények kijavítását, állatvédelmi bírságot szabhat ki, és indokolt esetben az állat elszállításáról vagy elkobzásáról is dönthet.

Az állatvédelmi bírság mellett az állattartó állatvédelmi képzésre kötelezhető. Súlyos, szándékos vagy ismétlődő jogsértés esetén akár több évre is eltilthatják az állattartástól.

2. A Büntető Törvénykönyv – mikor lesz az esetből bűncselekmény?

A Btk., vagyis a Büntető Törvénykönyv nem az állattartás mindennapi szabályait írja le. Azt határozza meg, hogy mely magatartások számítanak bűncselekménynek, és milyen büntetés szabható ki miattuk.

Állatkínzást követhet el az, aki egy gerinces állatot indokolatlanul úgy bántalmaz, vagy vele szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Fontos, hogy nem feltétlenül kell ténylegesen bekövetkeznie az állat pusztulásának. Elég lehet, ha a bánásmód erre objektíven alkalmas.

Szintén állatkínzásnak minősülhet, ha valaki a saját gerinces állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.

Példa: bántalmazás

Valaki rendszeresen ütlegeli a kutyáját, vagy napokra élelem és víz nélkül bezárja egy forró helyiségbe.

Amennyiben ez a bánásmód alkalmas maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére, már büntetőeljárás alapja lehet.

Példa: elhagyás

Egy gazda autóval kiviszi a kutyáját egy erdőszélre, leveszi róla a nyakörvet, majd otthagyja.

Az állat elhagyása nem egyszerűen „felelőtlen viselkedés”. A Btk. alapján önállóan is megvalósíthatja az állatkínzás bűncselekményét, akkor is, ha az állatot később épségben megtalálják.

Milyen büntetés szabható ki?

Az állatkínzás alapesete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Súlyosabban minősülhet például, ha:

• az elkövető különös szenvedést okoz;
• több állat maradandó károsodását vagy pusztulását idézi elő;
• a cselekményt nagy nyilvánosság előtt követi el;
• állatmenhely vagy ebrendészeti telep működtetése során történik;
• méreg vagy mérgezett csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozzák;
• vagy haszonszerzési célú szaporítás során tíznél több állatot tartanak súlyosan elhanyagolt körülmények között.

A legsúlyosabb felsorolt esetekben a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

3. A Polgári Törvénykönyv – tulajdon, kártérítés és felelősség

A Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyv elsősorban nem büntet. Azt szabályozza, hogy magánszemélyek és szervezetek között kinek milyen joga, kötelezettsége és kártérítési felelőssége van.

A Ptk. alapján az állatokra alapvetően a dolgokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de csak az állatok természetének megfelelő eltérésekkel. Ez azt jelenti, hogy az állat jogilag lehet tulajdon tárgya, eladható vagy örökbe adható, de nem kezelhető egyszerű élettelen tárgyként.

Ha az állat kárt okoz

A Ptk. szerint az állattartó felel az állat által másnak okozott kárért, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy az állat tartásával kapcsolatban nem terheli felróhatóság.

Veszélyes állat tartójára még szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak.

Példa

Egy kutya kiszökik a nyitva hagyott kapun, az úttestre rohan, és egy kerékpáros elesik miatta.

Ebben az esetben felmerülhet az állattartó kártérítési felelőssége. Meg kell térítenie például:

• a megrongálódott kerékpár javítását;
• az indokolt egészségügyi költségeket;
• a kieső jövedelmet;
• valamint az eset körülményeitől függően más igazolt károkat is.

Itt nem feltétlenül történt állatkínzás, tehát nem elsősorban a Btk. alkalmazandó. A kérdés az, hogy az állattartó megfelelően gondoskodott-e a szökés megakadályozásáról, és ki viseli az okozott kárt.

4. Mi történik, ha beteg állatot adnak el egészségesként?

Az állat adásvétele szintén polgári jogi szerződés.

Ha valaki egy kölyökkutyát vagy más állatot egészségesként értékesít, de kiderül, hogy az állat már az átadáskor súlyos, elhallgatott betegségben szenvedett, hibás teljesítés történhetett.

A vevő az eset körülményeitől függően élhet szavatossági igényekkel, például kérheti:

• az ár megfelelő csökkentését;
• egyes indokolt költségek megtérítését;
• vagy súlyos esetben a szerződés megszüntetését.

A konkrét igény mindig az állat állapotától, a szerződés tartalmától, az eladó tájékoztatásától és a bizonyítékoktól függ.

5. Állattartás és a szomszédok jogai

Az állattartás nemcsak az állat és a gazda közötti kérdés. Más emberek jogait is tiszteletben kell tartani.

A Ptk. szerint a tulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel másokat – különösen a szomszédokat – szükségtelenül zavarna, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Példa

Egy kutya alkalmankénti ugatása az állattartással természetesen együtt járhat. Más megítélés alá eshet azonban, ha az állat rendszeresen, órákon keresztül ugat, mert folyamatosan magára hagyják, és a tartó semmilyen észszerű intézkedést nem tesz.

Ilyenkor egyszerre merülhet fel:

• az állat nem megfelelő tartása;
• a szomszédok szükségtelen zavarása;
• valamint helyi önkormányzati szabályok megsértése.

Ugyanaz az eset több törvényt is érinthet

Egy állatvédelmi ügyben nem mindig csak egyetlen jogszabály alkalmazandó.

Példa

Egy kutyát rossz körülmények között, víz nélkül tartanak. Az állat kiszökik, és balesetet okoz.

Ebben az esetben:

• az állatvédelmi törvény alapján vizsgálható, hogy megfelelőek voltak-e a tartási körülmények;
• a Btk. alapján vizsgálható, hogy a bánásmód elérte-e az állatkínzás szintjét;
• a Ptk. alapján pedig eldönthető, hogy ki köteles megtéríteni a balesetből eredő károkat.

A három legfontosabb kérdés

Egy állattal kapcsolatos jogi helyzetben érdemes három külön kérdést feltenni:

Megfelelően gondoskodtak az állatról?
Erre elsősorban az állatvédelmi törvény ad választ.

Történt olyan súlyos cselekmény, amely bűncselekmény lehet?
Ezt a Büntető Törvénykönyv alapján vizsgálják.

Keletkezett kár, tulajdoni vita vagy szerződéses probléma?
Ezeket elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendezi.

Az állatvédelem tehát nem csupán azt jelenti, hogy „nem szabad bántani az állatot”. A jog megfelelő gondoskodást vár el az állattartótól, bünteti a súlyos kegyetlenséget és az elhagyást, valamint meghatározza azt is, hogy ki felel az állatokkal kapcsolatos károkért.

Az összefoglaló általános tájékoztatást szolgál, és nem helyettesíti az egyedi ügyben adott hatósági vagy ügyvédi tanácsot.